ÉletmódSzerző: origo 5 napja 1 percnyi olvasás
Ezekről jobb, ha tudsz.
A mikroműanyagok ma már gyakorlatilag mindenütt jelen vannak: megtalálták őket a környezetben, az élelmiszerekben, a levegőben és a vízben is. A WHO szerint azonban még jelentős tudományos bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy a különböző méretű és összetételű műanyag részecskék pontosan milyen egészségügyi kockázatot jelentenek az ember számára.

A probléma azért különösen érdekes az élelmiszer-csomagolásnál, mert a műanyag közvetlenül érintkezik azzal, amit megeszünk. Egy 2023-as tudományos áttekintés szerint a műanyag csomagolóanyagokból mikroműanyagok és egyéb anyagok is migrálhatnak az élelmiszerekbe, a folyamatot pedig többek között a hőmérséklet, a tárolási idő és az étel tulajdonságai befolyásolhatják.
Különösen érdekes egy 2024-ben publikált kutatás, amelyben alacsony sűrűségű polietilénből (LDPE) készült élelmiszer-csomagoló fóliákat vizsgáltak. A kutatók különböző, az élelmiszer-csomagolás és -tárolás során előforduló körülményeket szimuláltak, és azt találták, hogy a fóliából mikroműanyag-részecskék szabadulhatnak fel.
A kutatásban a fóliák öregedését többek között melegítéssel, mikrohullámú sugárzással, hűtéssel, fagyasztással és fagyasztás-kiolvasztás ciklusokkal is modellezték. A vizsgált körülmények között a fólia négyzetcentiméterenként 66–2034 mikroműanyag-részecskét bocsátott ki, bár ez laboratóriumi körülmények között mért eredmény, és nem jelenti azt, hogy egy otthon becsomagolt szendvicsben ugyanennyi részecske lenne.