A budaörsi önkormányzat tavaly 6,1 milliárd forintot, idén pedig már 400 millióval többet fizet be szolidaritási hozzájárulásként az államkasszába. Wittinghoff Tamás, a harmincezer lakosú Pest megyei város polgármestere törvénytelennek tartja, hogy „a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett sarc meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány”. Mint megjegyezte: a város 24 milliárd forintos költségvetésének negyedét vonják el ezen a jogcímen. A Budaörsi Napló számításai szerint ebből az összegből építeni lehetne 4-5 új óvodát, vagy 14 kilométernyi kétsávos úttestet, illetve felújíthatnának 40 átlagos budaörsi utcát.

Első Budapest, hatodik Budaörs

A 2017-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulás mértékét a kormány az adott település adóerő-képessége és lakosságszáma alapján állapítja meg. Az Orbán-kormány tavaly decemberben döntött úgy, hogy 2026-ban az ország 870 (az előző évben még 854) tehetősebb települése fizeti be a hozzájárulást a központi költségvetésbe, amiből – legalábbis a kormány szándéka szerint – kompenzálják a kevésbé tehetős önkormányzatokat.

A negyedik helyen Székesfehérvár (9,5 milliárd), az ötödiken Kecskemét (7,6 milliárd) és a hatodikon Budaörs (6,5 milliárd) van. A Pest megyei település egy sor nagyvárost előz meg, mint Miskolc (6 milliárd), Szeged (5,6 milliárd), Nyíregyháza (5,3 milliárd) és Pécs (5 milliárd).

Nettó befizetője a költségvetésnek

Budaörs önkormányzata megelégelte a drasztikus elvonást, és tavaly áprilisban alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérték a 2025-ös központi költségvetés 2. mellékletének a Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályairól szóló II. fejezet 1.5 pontjának „valamint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítására és nettó finanszírozás keretében történő levonására” szövegrésze, továbbá a szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló 1/2025. (II. 11.) NGM rendelet 1. számú melléklet 481. pontja Alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését.

Ellentétesek továbbá a tisztességes eljáráshoz való joggal is, mert a pénzügyminiszter korábbi mérlegelési joga megszűnt, és a rendelet, amely a kihirdetését követő napon lépett hatályba, minden önkormányzatra egyedi rendelkezést hozva egyszerűen deklarálja annak összegét.

A panaszos emlékeztetett, hogy Budaörs azon önkormányzatok közé tartozik, amelyekre már 2017. január 1-i hatállyal szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettséget állapítottak meg, és azóta nettó befizetője a központi költségvetésnek. Ez azt jelenti, hogy múlt évig a település több mint ötmilliárd forinttal többet fizetett be a központi költségvetésbe, mint amit támogatásként kapott (volna).

Hivatkoztak arra az alkotmánybírósági határozatra is, amely kimondta, hogy a közhatalom erejével folytatott eljárásra alkalmazandóak a tisztességes eljárás követelményei. Márpedig – állították a panaszosok – a szolidaritási hozzájárulás kivetésére és megfizetésére való eljárás teljes egészében garanciák nélkül, szabályozatlan marad.

Még annyi garancia sincs, mint egy adókivetési és adóbehajtási eljárásban

– olvasható a budaörsiek 45 oldalas indítványában, amelyet az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén tárgyal majd.

(Borítókép: Budaörs látképe. Fotó: Shutterstock)