GazdaságSzerző: economx 13 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Dollármilliárdos egyezséget kötött a Meta az amerikai államokkal a gyerekek közösségimédia-használata miatt, és szigorúbb korlátozásokat is vállalt. A probléma azonban Magyarországon is ismerős: Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház főorvosa szerint nem várhatjuk meg, amíg a korlátlan képernyőhasználat káros következményekhez vezet, már a kisgyermekeknél tudatos határokat kell szabni.
Egyre nagyobb árat fizethetnek a közösségi média óriásai azért, ahogyan a gyerekek és a tinédzserek figyelméért versenyeznek. Az Egyesült Államokban már több ezer kereset indult a Meta, a Google, a TikTok és a Snapchat ellen azzal az állítással, hogy a platformokat úgy tervezték, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsák a fiatalokat. Augusztus végén jelentős jogi fordulat történt: egy amerikai fellebbviteli bíróság továbbengedte az ügyek ezreit, miközben a Meta 17 milliárd dolláros egyezséggel próbálta lezárni az állami pereket.
A történet néhány évvel ezelőtt még arról szólt, hogy vajon valóban károsítja-e a fiatalok mentális egészségét a közösségi média. Mára azonban egészen más szintre jutott az ügy: amerikai államok, iskolai körzetek, szülők és fiatalok tömegei próbálják bíróság előtt felelősségre vonni a technológiai cégeket.
A Meta ellen indított állami keresetekben az volt az egyik központi állítás, hogy a Facebookot és az Instagramot tudatosan úgy alakították ki, hogy függőséget alakítsanak ki a fiatal felhasználókban, miközben a vállalat tisztában volt a lehetséges veszélyekkel. A keresetek szerint a platformok algoritmusai és egyes funkciói hozzájárulhattak a túlzott használathoz, illetve olyan problémákhoz, mint a szorongás, a depresszió, az önértékelési zavarok és az önkárosítás. A cégek ezzel szemben tagadják, hogy platformjaikat károkozásra tervezték volna.
A közösségimédia-felületek kialakítása szándékosan olyan, hogy nehéz legyen abbahagyni a használatukat. Ezzel együtt a valódi függőség ritka. Két dolgot fontos hangsúlyozni. Az egyik az, hogy sem a közösségimédia-függőséget, sem a telefon- vagy más eszközfüggőséget nem sorolták soha a hivatalos diagnózisok közé. Nem azért, mert nem foglalkoztak volna vele rengeteget, hanem azért, mert a tudományos bizonyítékok nem igazolják azt, hogy a droggal azonos függőségi tüneteket tudna az okoseszköz okozni. Lehetséges, hogy úgy látjuk, hogy rengeteg időt elvisz, már alig van más örömforrás a fiatal életében, egyre többet használja, pedig már szeretné csökkenteni, de ez ilyenkor sem egy „betegség”, hanem egy rossz szokás, ami szakember segítsége nélkül is abbahagyható és módosítható – mondta az Economxnak Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház Neurodevelopmentális ambulanciájának főorvosa, tudományos igazgatóhelyettese.
A másik nagyon fontos dolog az, hogy a szülők is gyakran azt kérdezik, hogy mikortól függőség, honnan veszik észre, ha a gyerekük függő, de ne várják meg ezt a szintet – javasolta a főorvos. Alakítsunk ki tudatosan korlátokat otthonra, amelyek először a szülőkre, és utána a gyerekekre vonatkozzanak. Nagyon fontos, hogy a szülők magukra nézve is alkalmazzák azokat a szabályokat, amelyekkel a gyerekek túlzott eszközhasználatát akarják megelőzni – tette hozzá Nagy Péter.
A szakember szerint a közösségimédia-használat minden korosztályt érint.
Szerintünk a legfontosabb korosztály a legkisebbek, a 3 év alatti gyerekek, az ovis gyerekek, az alsós gyerekek – ilyenkor a gyerekek eszközhasználata 100 százalékban a szülők döntésén múlik, és ha ebben az időszakban a szülők nem korlátozzák tudatosan a gyerekek eszközhasználatát és a sajátjukat, akkor később lehetnek ebből nehézségek.
A közösségi média kóros mértékű használata inkább a serdülőkortól jellemző, ez kisebb korban még ritkán ér el ilyen mértéket – mondta Nagy Péter.
A legnagyobb fordulat augusztus elején történt. Egy amerikai fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy a Meta, a Google, a TikTok és a Snapchat ellen indított több ezer kereset továbbmehet. A cégek korábban megpróbálták elérni, hogy a pereket már a tárgyalás előtt állítsák le, ez azonban nem sikerült.
A Los Angeles-i bíróságon több mint 3300 keresetet vontak össze. Ezekben fiatalok, illetve családok azt állítják, hogy a közösségi oldalak használata hozzájárult többek között függőséghez, depresszióhoz, önkárosításhoz és étkezési zavarokhoz. A perek egy része egyéni kártérítési igény, más ügyekben azonban iskolai körzetek vagy állami szervek léptek fel.
Ez azért fontos, mert a mostani amerikai jogi hullám már nem egyetlen vállalatról szól. A Meta mellett a Google YouTube-ja, a TikTok és a Snapchat is célkeresztbe került.
A TikTok például augusztus elején három, tinédzserek által indított pert zárt le bizalmas megállapodással. Ezek az ügyek szintén azt állították, hogy a platform működése összefüggésbe hozható a függőséggel és mentális egészségi problémákkal.
A Meta számára az igazán nagy fordulat augusztus 26-án következett be. A vállalat megállapodott az amerikai államokkal és területekkel, és akár 16,68 milliárd dollárt fizet a gyermekek közösségimédia-használatával kapcsolatos ügyek lezárására.
Ehhez kapcsolódik további 459,3 millió dollár négy különálló, adatvédelmi ügyből, így a teljes összeg megközelítheti a 17,1 milliárd dollárt. A megállapodást több amerikai forrás már 18 milliárd dolláros egyezségként említi, az összeg ugyanis a különböző feltételektől függően változhat.
A pénz azonban csak az egyik része a történetnek.
A megállapodás ugyanis azt is előírja, hogy a Meta változtasson a Facebook és az Instagram működésén. A tinédzserek számára szigorúbb használati korlátok, éjszakai hozzáférési korlátozások, erősebb szülői felügyelet és szigorúbb tartalmi szabályok jöhetnek. Az egyik leglátványosabb elem a napi használati idő korlátozása, amelyet a szülők módosíthatnak. Az értesítéseket bizonyos időszakokban – például iskolaidőben – szintén korlátoznák.
A változások legalább tíz évig érvényben maradhatnak, vagyis nem egyszerűen egy egyszeri pénzügyi büntetésről van szó. Ha a megállapodás a gyakorlatban is végigmegy, az amerikai fiatalok közösségimédia-használatának szabályai érdemben megváltozhatnak.
A dollármilliárdos egyezségből ugyanakkor nem következik, hogy a Meta bíróság előtt elismerte volna a jogsértést. A vállalat továbbra is vitatja a felelősségét, az egyezség egyik fő eleme éppen az, hogy lezárja az állami kereseteket és csökkentse a további perekből származó kockázatot.
Közben azonban már vannak olyan ügyek, amelyekben a Meta komoly vereséget szenvedett. Új-Mexikóban az állam által indított perben az esküdtszék már korábban a vállalat felelősségét állapította meg a gyermekek online biztonságával kapcsolatban, erről itt írtunk bővebben. A későbbi bírósági döntés alapján a Meta 942 millió dollárt fizethet, és a Facebook, illetve az Instagram gyermekvédelmi intézkedéseit is szigorítani kell. Ez azért is fontos, mert az új-mexikói ügyben nem egyszerűen arról volt szó, hogy egy szülő vagy egy gyermek kártérítést követelt. Egy teljes amerikai állam lépett fel a technológiai óriással szemben, és a bírósági eljárásban a platform működését is vizsgálták.
A túlzott közösségimédia-használat nemcsak amerikai jelenség, ez Magyarországon is probléma. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025-ös Médiapiaci jelentése szerint a magyarországi, 16 év feletti internetezők 69 százaléka legalább napi fél órát tölt közösségi oldalak használatával, így ez továbbra is a legnépszerűbb online tevékenység Magyarországon.
A gyerekeknél még látványosabb a közösségi média jelenléte. Az NMHH kutatása szerint a 7–16 évesek 46 százaléka napi rendszerességgel látogat közösségimédia-oldalakat. A 13–14 éveseknél ez már 69 százalék, a 15–16 éves korosztályban pedig 82 százalék. Vagyis mire a magyar gyerekek elérik a középiskolás kort, a közösségi média sokuk mindennapjainak szerves része.
Nemcsak szórakozásról van szó. A közösségi oldalak egyre fontosabb információforrássá is váltak. Egy, az Európai Parlament számára készült reprezentatív kutatás magyar adatai szerint a válaszadók 38 százalékának a közösségi média volt az első számú információforrás politikai és társadalmi kérdésekben. Az online híroldalak 32, a videómegosztó platformok pedig 27 százalékkal következtek.
Az NMHH ugyanakkor arra is rámutat, hogy a közösségi médiában megjelenő idealizált képeknek komoly szerepük lehet a gyermekek önértékelésének alakításában és az életükkel való elégedettségben.
Nagy Péter szerint a túlzott közösségimédia-használat gátolja az alvást, kimerültséghez és koncentrálási problémákhoz vezet. A koncentrálási nehézségek amiatt is súlyosbodnak, hogy a gyerekek agya fokozatosan alkalmazkodik az újabban szinte kizárólagossá váló rövid videókhoz, és egyre kevésbé képes hosszabb, lassabb ingerekkel mit kezdeni. Kisiskolás és óvodás korban a túlzott képernyőhasználat növelheti az indulatkezelési nehézségek és a viselkedésproblémák kockázatát.
Önmagában egy eszköz vagy egy közösségi média használata nem okoz szorongást vagy hangulatzavart, de aki ezekre eleve hajlamos számos más tényező miatt, annál a szorongás, a depresszió vagy a testképzavar kialakulásának a kockázata magasabb – mondta a főorvos.
A Bethesdában működik a képernyőidő-csökkentő program. Az első évben 100, a második évben már 500 család kereste meg a szakembereket, és végezték el a kurzust. Idén is már több százan keresték meg a Bethesdát, hogy szeretnének részt venni a programban. Nagy Péter hozzátette: az idei évben még érdemes hozzájuk fordulni, mert ingyen és online is elvégezhető a kurzus. Önálló tempóban tudják a szülők elvégezni ezt a képzést. Fontos tudni, hogy ez nem függőséget kezelő, hanem a megelőzést szolgáló program, amelyet elsősorban kisebb, legfeljebb alsó tagozatos gyerekek szüleinek ajánlanak.
Napi